Húsvét hétfő. Fiúk. Locsolkodás. Szóda. Jó sok szóda. Jó volt:) Aranyosak, hogy eljöttek. Örültem nekik nagyon nagyon! Ő is itt volt.

Arra jöttem rá, hogy annyi minden van, aminek örülhetnék, és ahelyett, hogy tényleg próbálnék boldog lenni, folyton csak a rossz dolgokra gondolok. Így akarok én megváltozni? Furcsa, de talán még én sem ismerem teljesen magamat.

Nagyon türelmetlen vagyok, és az élet... vagyis inkább Isten arra késztetett, hogy tanuljak meg türelmesebbnek lenni.. az által, hogy valamit elvett tőlem. Türelmesen kell várnom arra, hogy visszakapom. Mert van egy bizonyosságom efelől, hogy visszakapom. Igen. Happy end lesz. Tudom.

De addig... addig a napig, és az nem tudom, hogy mikor lesz.. addig várnom kell türelmesen. De nagyon hiányzik. Nincs olyan nap amikor ne gondolnék rá. És tudom, hogy miket rontottam el. Tudom. És változtatok rajta. Mostmár tényleg. Meg fogom tenni. Szeretem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.