Emeld fel a tekinteted! Húzd ki magad! Képes vagy rá. Ha sötét is van, mindig lesz új reggel… Tartsd életben a reményt!

hiányzik. napok óta. egyre jobban fáj.

- Mert én nem leszek itt neked. - De visszajössz – jelentettem ki határozottan. - Igen, vissza. Tudnék én nélküled élni? - Mikor jössz vissza? - Amint megfordul a szél. 

  "Álmodj, amit akarsz, menj, ahová szeretnél, légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van, s csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél!"

Most mégis mit csináljak? Folytassam a siránkozást? Azért mert valaki azt mondta, amit nagyon nem akartam hallani? Kezdjem el megint vádolni az Atyát, hogy miért tette ezt? Roskadjak össze a szomorúságom alatt? Kételkedjek mint ez előtt? Hát tudod mit? Nem fogok. Azért se! Elegem van…

Vess egy pillantást magadra egy tükröben. Ki néz vissza rád? Az, aki lenni szeretnél? Vagy olyasvalaki akinek lenned kellett volna... Az az ember, aki lenni akartál, de nem sikerült? Azt mondja valaki, hogy képtelen vagy rá, vagy nem lehetsz az? Pedig lehetsz. Higgy abban, hogy a szerelem…

"...meghalotta az Úr hangos sírásomat! Meghallgatta könyörgésemet az Úr, imádságomat elfogadta az Úr." Zsolt 6, 9-10 Pecsétet üthetek rá, hogy Isten ígérete igaz. Sok-sok alkalommal csodálatosan meghallgatja szolgája imádságát, és most is meghallgatja…

"Tégy engem, mint pecsétet a szívedre, mint pecsétet a karodra! Bizony, erős a szeretet, mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély akár a sír. Úgy lobog, mint a lobogó tűz, mint az Úrnak lángja. Sok víz sem tudja eloltani a szeretetet, folyók sem tudják…