Mikor idősebb leszek és a kislányom megkérdezi, hogy "Anyuci ki volt az első igazi szerelmed?" Nem akarok régi képeket előszedni csak a szoba végébe mutatni és azt mondani "Nézd kislányom ott ül."

Nem mondom azt, hogy lehetetlen, mert nem.. azt se mondom hogy letettem róla mert nem. Annyi az egész, hogy rábíztam Istenre. Mert.. akkor lesz minden jó, és akkor lesz minden egyben, hogyha az ő akarata teljesül és nem az enyém. És bármi lesz, örülni fogok. Hiszem, hogy jó lesz!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.